Mentés, NAS, BackupAssist |
![]() |
![]() |
![]() |
Írta: Márton Zsombor |
Az alábbi írásban egy remekül működő mentési eszközt, egy szoftvert és az ezekre épülő mentési stratégiát fogom bemutatni.
A Dat csapdájaRégóta keresem a módját, hogy a szinte egyeduralkodó DAT (szalagos) eszközöket valami úton-módom más eszközzel váltsam ki. Nem állítom, hogy a DAT egy rossz megoldás volna, de azt igen hogy túlságosan sok nyűg van vele és itt jellemzően a kis kapacitású szalagos egységekre gondolok mint pl. a HP DAT72. Mivel a rendszerek felügyeleténél a VPN-es távmenedzsment módszereket részesítem előnyben ezért a kazetták cseréje az adott iroda személyzetére van bízva. Sajnos gyakran előfordul, hogy betegség, szabadság vagy bármi más miatt a kazetták cseréje elmarad. De az is gyakran előfordul, hogy betelik a kazetta vagy hogy tisztító kazettát reklamál az eszköz. Az ünnepnapok is mindig felfordulást okoznak. Számtalan ok lehet így amiért kimarad egy mentés és mindig ott lebeg annak a réme a fejem felett, hogy egyszer ez pont rosszkor történik meg. A DAT meghajtókra adott 1 év garancia sem túl sok, sajnos nem egy a garancia lejárta után nem sokkal meghibásodott eszközzel találkoztam már. A HP szerviz például horribilis összegeket szokott ajánlani javítási díjként ami gyakorlatilag egy új egység vásárlásával egyenértékű. Ezek tehát azok az okok amik miatt más megoldást kerestem. NAS az új lehetőség
Még néhány érvGarancia terén ez a megoldás messze túlszárnyalja a DAT-okat. Magára a NAS egységre a 2-3 év, míg a winchesterekre 3 év a jellemző garanciális idő. Az ár is meggyőző, a NAS + 2 HDD együttes ára sem haladja meg a DAT meghajtó árát, és ugye nem kell kazettákra és tisztítókazettákra sem költeni ami szintén nem olcsó. Végre megszabadulhatunk minden kézi beavatkozástól, nem kell kazettát cserélni így nincs több betelt, elakadt, begyűrt kazetta, nincs több kimaradt mentés! De mire is elég ezJogosan merül fel a kérdés, na de mennyi adatot menthetünk erre az eszközre és mire is elég ez. Véleményem szerint ez az eszköz olyan kis és közepes cégeknek felel meg akiknek a teljes mentendő adatmennyisége nem haladja meg a 150 GByte-ot. Ez az adatmennyiség viszont nagyon sok, főleg ha a mentést megfelelően szűrjük és csak a rendszerre és a tényleges adatkönyvtárakra koncentrálunk. Csak viszonyítás képen, még csak meg sem közelíti a 150 GByte-ot, egyetlen általunk üzemeltetett cég adatmennyisége sem. Mentési stratégiaTegyük fel, hogy NAS-unkat két tükörbe szervezett egyenként 1000 GByte-os (1TByte) winchesterrel szereljük fel. Csak a kezdők kedvéért: a tükrözés ugye a merevlemezek esetleges meghibásodása ellen véd, vagyis ha az egyik bedöglik a másik még mindig tartalmazza az összes adatunkat. Tehát, ha az adott cég biztonsági előírása másképp nem rendelkezik akkor a mentést 5 hetes körforgásban javaslom elvégezni úgy hogy minden hétfőn teljes adat- és rendszer mentést készítsünk majd a további hétköznapokon mindig csak a hétfői mentéshez képest megváltozott adatokat mentsük. Nézzünk egy példát a fent említett 150GB-os adat limittel rendelkező cég mentésére mennyi helyet fog foglalni ha a hétköznapi mentések átlagosan 10GB helyet foglalnak: (5 * 150GB) + (5*4*10GB) = 950 GByte Ezek persze csak általános irányelvek, ettől gyakran el lehet és kell is térni, például ha hétvégén is szükség van mentésre, vagy ha kisebb adatmennyiségről van szó az 5 hetet nyugodtan ki lehet terjeszteni nagyobb időszakra is. Javasolt továbbá évente rendszeresen pár alakalommal egy-egy teljes mentést hosszabb időre is megőrizni. GigabitHogy megóvjak mindenkit a csalódástól, a gigabites sebesség csak vakítás. A gigabit magyarra lefordítva 120MBbyte/s –nek felel meg. Egy mai átlagos HDD írási sebessége jó ha eléri az 40-50Mbyte/s-ot. Ez kapásból harmadolja a lehetséges sebességet. A gyakorlat sajnos ennél is rosszabb, tesztjeim szerint egy nagyméretű fájl másolása a NAS-ra jó ha a 150Mbit/s-ot eléri, ez ugye cirka 18Mbyte/s-nak felel meg. Adatmentéskor a helyzet tovább romlik a sok kis méretű fájl, illetve az NTBackup lassúsága miatt, így végeredményben óránként 10 gigabyte-nyi adat mentésével számolhatunk. Az időzítést tehát ehhez kell igazítani. Egy szerveres környezetben én közvetlenül a szerverhez szoktam csatlakoztatni a NAS-t, egy második (gigabites) hálózati kártya segítségével. Így nem terhelem a helyi hálózatot és az eszközt is biztonságban tudom a rajta lévő adatokkal együtt, hiszen a felhasználók így nem tudnak kapcsolódni hozzá. Melyik NAS-t válasszam?A bőség zavara. Annyi gyártó, annyi típusa van a piacon, hogy lehetetlenség mindet kipróbálni, és persze nem is áll módomban. Így hát hosszas válogatás és olvasgatás után és mert a gyártó más hálózati eszközeit is használom, nekem a D-Link DNS-323 –ra esett a választásom. Nem csalódtam, szerintem ez egy elég igényes kis eszköz, 2 HDD hellyel, RAID funkcióval, gigabites port-al (akkor még reménykedtem), saját hűtéssel, egyszerűen konfigurálható web-es felülettel. Elég csendes is, bár jelen esetben ez nem volt szempont. BackupAssist™
Tájékoztató árakAz utolsó kérdés nyilván, hogy mennyibe is kerül mindez. A megközelítő árak tehát:
A cikkel kapcsolatos kérdésed ide küldheted: info[kukac]mlt.hu
|